Igaz, igaz! Idősebb. Lesznek még itt kedvenc témáink biztos -már amennyire ismerlek- mindig beletrafálsz valamivel az "ízlésembe". Mondjuk amit teljesen a magaménak érzek az a Reden, egyszerűen mintha nekem írtad volna!

Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz még itt, főleg a mai rész után: csalódás, könnyek, de a végén remény:D

A "nála fényévekkel jobb csaj" a végem volt:) És vicces volt a westernes búcsú. És az én szívem is megdobbant, mikor Tom nem akart Katja nélkül indulni:D

Szóval még mindig fenntartod az érdeklődésemet, gratulálok hozzá!

Puszi

Szia Lara!

Természetes, hogy az ADS nem lesz olyan csodákkal teli, mint a vámpírsztori, de biztos vagyok benne, hogy valami nagyon ütőset fogsz ebből is kialakítani. Lesz még itt minden ami kell:D

Imádom amikor a szerelemről, érzelmekről, szenvedélyről írsz (veheted célzásnak)

Jó lett a folytatás - bár számomra kicsit anyáskodó ez a szerep meg kicsit olyan lehetetlen-. De valami különös csoda folytán a te írásaid megfognak. Egyre jobban megbizonyosodom arról, hogy Te vagy az a csoda!

Csak így tovább!

Csók

 Hát nekem patakokba folytak a könnyeim a végén:)             nem is tudok mit írni.egyszerüen csodálatos volt az egész sztory!gratulálok! 

Tudtam, tudtam, tudtam!!! Tudtam, hogy Bill jelent meg! Éreztem! Már az elején reménykedtem, hogy ő is csatlakozik majd a családhoz! De az, hogy gyerekként jelenik majd meg, eszembe sem jutott! Gratulálok, Lara, ez egy igazán szép, izgalmas történetté sikeredett! Imádom!!   

Nem nyilakozom, nem jutok szavakhoz. Mikor megláttam, hogy az uccsó rész majdnem elsírtam magam, de végül is méltó befejezése lett ennek a történetnek. Elképesztő a fantáziád és lehengerlő a stílusod. Baromira jól bánsz a szavakkal, őszinte érzéseket tudsz átadni.

Gratulálok hozzá, Te tényleg erre születtél!

Várom az ADS folytatását:) És most újraolvasom az egészet vagy pármilliószor.

Puszi

Én egyszerűen nem tudok mit mondani.
Gyönyörű élménnyel gazdagodtam.

Ui.: ezek után majd kíváncsian várom az An deiner Seite folytatását 

Tökéletes "vég" (illetve kezdet...). Gyönyörű, csodálatos, megható, megérdemelt. Az különösen tetszett, hogy kicsi Bill megérezte, és tudta, hogy ott van a nagybátyja. Ez számomra az összetartozásukat jelképezi - örökre. Fantasztikus vagy! :) Tényleg meghajlok előtted, a kalapommal együtt, jó mélyen :) 

Gyönyörű!
Csak ennyit tudok írni...

Csengő hang... mintha lenne egy sejtésem, hogy ki lesz az... de majd meglátjuk!  Mindenesetre lebilincselő részt sikerült idebiggyesztened! Nagyon kiváncsi vagyok a folytatásra. De ha ez a fehér manus egy pillanatra is hozzáér pici Billhez, én tekerem ki a nyakát!  hehehe

Game over..K.O, itt a végem, ennél jobb és izgibb már nem is lehetne. (Mindig ezt mondom, aztán elolvasom a kövi részt:D) Lebilincseltél, elvarázsoltál, titkoktat rejtegetsz, veszély, félelem, különös fordulatok, izgagolom, szeretet, törődés, meglepetés, vérfagyasztás, libabőr, érzelmek hulláma, egy szóval a végem. Kegyelem, kegyelem szegény fejemnek! Sokadik kalapom előtted, Lara!

Függök..

Puszi

Jaj ez a rész, úristen, a totálisnál is jobban levett a lábamról. Volt benne szeretet, szenvedély, és titokzatos légkör is, áhh, ezeket egyesítve én teljesen kikészülök! Hogy sejtelmesen leírtad, hogy az éjszaka nyugodt, mégis Lara és Tom is éreztek valamit, már én is nyugtalan lettem, hogy na nee, mi lesz most, ez (is) nagyon nagyon tetszett!!! És hogy keverted az érzelmeket, amikor a vámpír előbukkant a semmiből Tomék nyugtalansága, dühe, tehetetlensége és enyhe döbbenete, és a másik oldalon a nyugodtság, "kedvesség", szomorúság, hogy Tom nem éppen szívesen látja, aztán ahogy elmondja a pici Billről, mit is akar, és ahogy Lara ugrik ahh, nagyon nagyon jól írtad le. És az utolsó mozzanat, hogy a kecses alak...Úúúú, iszonyú hatásosra sikerült az a befejező mondat, és nekem is rögtön Bill ugrott be, hogy ez nem lehet igaz, hogy pont ő előbukkanjon! Csodálatos belépő, akár Bill (bár ezekszerint nagy az esély, hogy ő) akár nem. Fantasztikus vagy, teljesen más világba kerültem, elég mélyről kellett felocsúdnom, hogy tudjam, most mit is írjak :D
Gratu! :) Puszillak 

Jaaaaaaaaaj ez a réééész :| Gondolhattuk volna, hogy valaki majd szegény Laráék életére tör... de nagyon remélem, hogy semmi baj sem lesz!

U.i.: Miért van az a megérzésem, hogy a függönyt kecsesen elhúzó idegen a Tom ikertestvéreként emlegetett Bill lesz?!

Kedves Lara! Már nagyon vártam az átalakulásodat és végre meg is kaptam! Nagyon tetszett, hogy ez a fékezhetetlen, új étvágy párosult a zabolátlan erotikával, a kettő pont passzol egymáshoz Nagyon szépen írtad le ezt a részt, és ugye...  végül mégis csak te lettél az, aki Tom nyakincáján vacsorázott  ! Egészségedre! 

Huhh... Hát alaposan össze kell szednem magam, hogy ezt a pár sort kipréseljem magamból. Miután elolvastam, percekig csak ültem a gép előtt, majd újra olvastam még vagy kismilliószor. Poénos, békés családi életből vérforraló, minden érzékemet perzselő pillanatokat élhettem át én is. Mondtad, hogy meglepetésed van, de ez sokkolt(persze csak jó értelemeben). Rendesen sikerült meglepned:) Tényleg részletes volt:) Baromira tetszett Lara vadsága;)

Hatalmasat kacagtam, a "következő lassabb lesz" megnyilvánulásnál:) és akkor is mikor Tom találgatni próbál, mi áll jól Larának:P

Ismét csak én tudom köszönni

Puszillak

Varázslatos! Mást nem tudok mondani erre. Nyugodt, "átlagos" életkép, mégis telis-tele rejtve van izgalmakkal, mindent elsőprő érzelmekkel, földöntúli boldogsággal.

Elképesztő, hogy Lara ennyire megbízik Tomban, hogy teljesen rábízza magát -bár érthető-, és ahogyan védelmezi a családját, szívet melengető érzés. A mai kedvencem az volt, amikor 'fővámpírhősnőnk' teljes nyugodtsággal fogadja az átváltozást:D Már várom mikor lesznek újra egymáséi;), részletes beszámolót kérek:P

Gratulálok Művésznő, ismét levettél a lábamról:)

Puszika

Hát ez édes! Hatalmasakat mosolyogtam Bill-baba legújabb étkezési szokásain... gondolom, lennének páran, akik szíves örömest helyet cserélnének vele!!!  ... mondjuk a konkrét vérszívást leszámítva!  De hogy hogyan jutnak ilyenek eszedbe... elképesztő vagy! Pusszantalak!

Jaaaj istenkém annyira aranyos lehet Bill....ahogy leírod, tisztára el tudom képzelni ahogy nevet, mosolyog. Olyan jó lenne ezt igazából is látni. És a kedves szülők határtalan boldogsága is annyira szeretetteli. Hihetetlen vagy. :) Ja és a vámpírfogak, hát elolvadnék ha tényleg meglátnám így élőbe. ;-)
"kicsi Bill rázni nem kezdte a csörgőjét - mindketten azonnal rá figyeltünk!" - hát itt is teljesen szétestem. Irtó aranyosan megírtad :) Teljesen kábulatba vagyok. Az eleinte kicsit bizarr volt számomra, ahogy Tom eteti a kisbabát, de a reakciói, hogy megsimogatja a fejét és közben mosolyog, tökéletessé tették azokat a pillanatokat (is). Grat! És jobbulást!
Pusziii <3

Mindig meglepsz Lara! Speciel ezzel az etetős témával, baromi jó ötlet volt:D Nekem is 6hónapos az unokahugom, teljesen bele tudom élni magam a sztoriba:) Tök édi lehet kicsi Bill vámpírfogakkal.

Fantasztikusan fogalmazol (részleteztem már egy párszor) és minden egyes fejezet olvasása közbe rátapad a szemem a képernyőre és érzem, hogy végem: itt az új rész, amire vágytam. Mindig azt hiszem, hogy ennél már nem lehet jobb, szebb, több a következő, de mégis! Már legalább 100x olvastam végig az összes történetet, de nem tudom őket megunni!

Ismét szuper lett, gratulálok, várom a folytatást.

Gyógyulgass!

Puszi

Aztaaa..hát most nincs kedvenc részem, ugyanis az egész a kedvencem! Libabőrös a hátam attól a gyengédségtől, szeretettől, békességtől, ami a mai részen uralkodott. Szívmelengető a hangulat, és hihetetlen, hogy még ilyenkor is belecsempészted az érzékiséget:)

Gratulálok, ismét csak gratulálok!

U.i.:Gyógyulgass!!!